Henger származtatása
Adott egy síkon egy zárt síkidom és egy, a síkot döfő egyenes. Húzzunk az egyenessel párhuzamost a síkidom kerületének minden egyes pontján keresztül. Ekkor egy végtelenbe nyúló hengerfelületet kapunk.
Ha ezt a végtelenbe nyúló hengerfelületet az adott síkkal és egy másik, vele párhuzamos síkkal elmetszük, akkor egy zárt térrészt, hengerszerű testet kapunk.
Ha a síkon felvett zárt síkidom sokszög, akkor a hengerszerű testet hasábnak nevezzük.
Ha az adott egyenes merőleges az adott síkra, akkor a hasábot egyenes hasábnak nevezzük.
Ha a síkon felvett zárt síkidom kör, akkor a hengerszerű testet körhengernek nevezzük.
Ha az adott egyenes merőleges az adott síkra, akkor a körhengert egyenes körhengernek nevezzük. Amit tehát a hétköznapi nyelvben hengerként említünk, az valójában egyenes körhenger.
A henger térfogata
A fenti előállításban szereplő köröket a henger alap és fedőlapjának (az ábrán kékek) nevezzük. A párhuzamosoknak a két kör síkja közé eső szakaszait alkotónak (az ábrán zöldek) nevezzük.
Hengerszerű test magasságán a két párhuzamos sík távolságát értjük. Egyenes körhenger esetén ez a magasság megegyezik az alkotók hosszával.
A henger magassága m , az alapkörének a sugara pedig r.
Az egyenes körhenger térfogata:
(1) 
Ha megvizsgáljuk a képletet ez pontosan az alapkör területánek és a magasságnak a szorzata.
A henger felszíne
A henger felszíne az alap és fedőkört alkotó körből és a henger palástjából áll. A henger palástja kiterítve egy olyan téglalapot ad amelynek egyik oldalal a henger magassága, másik oldala pedig az alapkört adó kör kerülete. Így a henger felszíne:
(2) 
Az egyenes körhenger tengelymetszete egy olyan téglalap, amelynek egyik oldala a henger magassága, másik oldala pedig az alapkör átmérője.